Az e-kereskedelem nem a webshoppal kezdődik

Az elmúlt tíz évben gyakran kerestek meg fejlesztőcégek, hogy segítsek már nekik, mert van egy ügyfelük, aki webáruházat akar, de nem tudja pontosan megmondani, mit szeretne.

Az ügyfél azzal a tudattal megy a fejlesztőhöz, hogy elég annyit mondania: kérek szépen egy webáruházat! (-Milyen méretben tetszik kérni? Ez a szín jó lesz? Úgy látom, vállban egy kicsit be kell vennünk...) A fejlesztő igyekszik körülhatárolni az ügyfél vágyait, majd kiválasztja a saját kínálatából azt, ami a legközelebb áll a megrendelő amúgy is homályos elképzeléseihez.

A végén persze senki sem lesz elégedett:

• a megrendelő, amikor meglátja, mit kapott, hirtelen már kezdi érteni, mit is szeretett volna (valamihez képest már könnyebb), így aztán újabb igényeket és változtatási kéréseket fogalmaz meg;
• a fejlesztő pedig épp az ebből következő, rengeteg túlmunka miatt, aminek ellenértékét soha nem tudja igazán beárazni.

A felkészültebb fejlesztőcégek emiatt ma már olyan tanácsadókat, projektmenedzsereket alkalmaznak, akik képesek az ügyféllel közösen gondolkodva elvégezni az előkészítés, tervezés elmaradt munkáját, de azt soha nem fogják tanácsolni az ügyfélnek, hogy menjen másik fejlesztőhöz, mert amit szeretne, azt a másik cég jobban meg tudja csinálni!

Az e-kereskedelem: üzlet - az informatika: eszköz!

Ha Ön szeretne egy szép új házat, kivel beszél először? Egy építészmérnökkel, vagy egy kőművessel? Ha szeretne megtanulni angolul, előbb angoltanárt keres, vagy bemegy a könyvesboltba nyelvkönyvet venni?

Nézzük, mi a különbség:

• A kőműves olyan házat építene, amilyet szokott, amihez megvannak az eszközei és ismeri minden csínját-bínját. Mivel valakinek azért kéne tervet is csinálni, hát szólna egy ismerős építésznek, de a végeredményt nem az ügyfél, hanem a kőműves választásai határoznák meg.
• A könyvesboltos olyan könyvet adna, amilyen van a boltban, amit általában venni szoktak az emberek, de nem biztos, hogy ez aztán megfelelne a tanulni vágyó életkorának, tanulási céljainak, esetleges alaptudásának - amiknek felmérésére és az ezeknek megfelelő nyelvtanulási módszer - és a hozzá tartozó könyv - kiválasztására a nyelvtanár képes.

Az, hogy milyen házat szeretnénk, vagy hogyan, mennyi idő alatt, milyen nyelvet akarunk megtanulni: a mi (ügyfél) üzleti igényünk. Az építőipari kapacitás (szakemberek, szerszámok, gépek, anyagok), vagy a nyelvkönyvek, munkafüzetek: az eszközök, amikre - az üzleti igényben megfogalmazott - cél eléréséhez szükség van. Azt hiszem, evidencia: a célnak kell meghatároznia az eszközt, és nem fordítva: az eszköznek a célt. (Van erre két csodás szólásunk: Nehogy má'... a farok csóválja a kutyát, ...a nyúl vigye a puskát!)

Az elektronikus kereskedelem beindítása tehát nem informatikai feladat. Az informatika ennek az üzleti folyamatnak csak egyik eszköze, amelynek a vállalkozó (tulajdonos) által megfogalmazott stratégiai cél megvalósulását kell szolgálnia.

Akkor hát hogyan is kezdjünk bele az e-kereskedelembe?
Először gondolkodjunk, tervezzünk, tanuljunk, olvassunk! Ehhez próbálok e blog számos bejegyzésében segítséget nyújtani. Az olvasást itt érdemes folytatni, vagy javaslom a címkék használatát, pl.: stratégia,  internetes befektetés, tudástár stb.

E-commerce Start Tréning

Idő hiányában az önálló tréningek szervezésével felhagytam, de a Webshop Akadémia keretén belül - akár moduláris jelleggel - részt lehet venni az általam tartott, stratégia és üzleti tervezés órákon. További információk a Webshop Akadémia oldalán.

Hogyan használhatja vállalkozásom az e-kereskedelmet?
Tanácsadás és tréning Kis Ervin Egon vezetésével

"Nem csak tanítom...!"

Tudta, hogy Magyarországon 2009-ben 99 milliárd forint volt az internetes kereskedelem forgalma, és közel ugyanekkora értékben adtak el online szolgáltatásokat is? Gondolta volna, hogy ez a szám évente 50%-kal emelkedik? (További adatok itt.)

Miközben az egész világon általános a recesszió, az internet nincs válságban! Nő az internet-előfizetők száma, egyre többen vásárolnak és egyre nagyobb értékben, rohamosan szélesedik a kínálat, és a kockázati tőke is jelentős mértékben áramlik az online cégek irányába. Hogy csak két, nagy figyelmet keltett példát említsek a közelmúltból: a Bookline kb. 1 milliárd, a Vatera.hu 3,7 milliárd forintos áron kelt el.

Hogy szállhatnék be én is az internet-bizniszbe? - valószínűleg Ön is megkérdezi ezt magától, ahányszor az elektronikus kereskedelem sikereiről szóló tudósításokat hallja. Ma már egy nagyon jó ötlet, rengeteg munka és meglehetősen sok pénz kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a hazai e-kereskedelem forgalmának 80%-át generáló 20 legjobb kereskedő közé. Viszont egy kis energiával, odafigyeléssel, az internet lehetőségeinek okos kihasználásával bevételeit akár duplájára is meg tudja növelni, miközben jelentős költséget takaríthat meg néhány egyszerű újítás, változtatás bevezetésével.

A WSA képzésen belül tartott óráim tematikája:

• Az elektronikus kereskedelem alapfogalmai
• Üzleti stratégiák, stratégiaelemzés
• Üzleti modellek bemutatása
• A siker és a kudarc meghatározó tényezői
• Saját tevékenységem internetes lehetőségeinek féltérképezése
• Elektronikus kereskedelem bevezetése saját vállalkozásomban
• Stratégiai tervezés, üzleti terv készítése

Miért kéne nekem ilyen tréningre mennem?
Kattintson az alábbi linkekre és olvassa el az e-kereskedelemmel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ha úgy érzi, szeretne többet tudni és jól hasznosíthatná ezt a tudást, akkor a tréning Önnek van kitalálva.

• Mi az elektronikus kereskedelem?
• B2C és társai
• Belevágjunk?
• Pénz - termék - tudás
• Az e-kereskedelem nem a webshoppal kezdődik
  

E-commerce tanácsadás

• Szeretne belevágni az elektronikus kereskedelembe?
• Van már webshopja, de nem elégedett a bevétel nagyságával?
• Szeretne hatékony, magas szinten automatizált, jól jövedelmező e-commerce üzletágat?
• Vagy egyszerűen csak szeretné jobban ismerni, hatékonyabban használni az internet lehetőségeit?

Képzés kezdőknek

Ha Ön azon töri a fejét, érdemes-e belevágnia az elektronikus kereskedelembe (e-commerce), vagy egyszerűen csak szeretné jobban ismerni, vállalkozásában hatékonyabban használni az internet lehetőségeit, akkor vegyen részt egy E-commerce start tréningen! További információkért kattintson ide!

Stratégiai és üzleti tervezés

Tudatos tervezéssel, átgondolt stratégiával sokkal nagyobb az esély a sikerre! Legsikeresebb szolgáltatásom a webáruház stratégia és üzleti terv, erről részetek itt olvashatóak.

Konzultáció

Ha csak néhány órás konzultációra, segítségre, támogatásra van szükség, kérjen konzultációt, vegye fel velem a kapcsolatot vagy lapozzon tovább >>

Pénz - termék - tudás

Ahhoz, hogy az elektronikus kereskedelemben sikeresek legyünk, három dologgal kell rendelkeznünk:

• elegendő pénzzel,
• online értékesítésre alkalmas termékkel (ami lehet áru vagy szolgáltatás),
  
• és megfelelő tudással.

A sikerhez szükséges pénz, termék és tudás összege állandó, azaz ha bármelyik elemből deficitünk van, akkor a másik két elem értékének kell nagyobbnak lenni.
Például, ha nincs elég pénzünk, akkor nagyon jó termékkel kell rendelkeznünk és nem árt, ha az átlagnál jobban értünk ahhoz, amit csinálni szeretnénk.

Ugyanígy ha a termékünk nem ér túl sokat, akkor legyenek átfogó ismereteink és kitűnő ötleteink, továbbá legyen sok pénzünk. (Pl. azért, hogy a nem túl jó termékünket legalább reklámozni tudjuk.)

Célszerű, ha a háromból legalább kettőben jók vagyunk, de elvileg az is működhet, hogy se termékünk, se elég tudásunk, de rengeteg pénzünk van. Az interneten egyébként az a gyakoribb, hogy jó ötlettel (és annak hozzáértő megvalósításával), jó termékkel és kevés pénzzel ér el valaki sikert.

Annak megállapítása persze már nehezebb feladat, hogy mennyi az elegendő pénz, melyik az elég jó termék és mi a megfelelő tudás. Erre általános receptet adni sajnos nem lehet, de minden konkrét helyzet elég jól értékelhető.

Sajnos én sem pénzzel, sem termékkel nem tudok szolgálni, de tudással igen.

• Kezdje itt: Mi az elektronikus kereskedelem?
• Vagy folytassa itt: Az e-kereskedelem nem a webshoppal kezdődik

Belevágjunk?

Az internetes kereskedelem sikereit látva bizonyára sokan kérdezik maguktól: hogy szállhatnék be én is ebbe a bizniszbe? Aki ezt a kérdést felteszi, már jó úton jár! A tévutak, zsákutcák a válasz keresése közben szoktak kialakulni. Nincs ebben semmi furcsa: az internet még nagyon fiatal, kevés a tapasztalat; a 6-8 éves cégek már patinásnak számítanak, és nem egy öreg róka akad a szakmában, aki még harminc sem múlt. A kialakult szabályok, törvényszerűségek egyrészt nem mindig nyilvánvalóak, másrészt könnyen megkérdőjelezhetők: például eleinte senki sem gondolta, hogy lehet mondjuk parkolójegyet is online értékesíteni, ma pedig egy sikeres vállalkozás épül erre az üzleti modellre.

Miért gondolja a közvélemény, hogy az interneten nagyot lehet kaszálni?
A kilencvenes években az e-business-t a benne rejlő lehetőségek alapján gyakran a XX. század eleji autóiparhoz hasonlították, ami nem alaptalan. Nézzük az azonos elemeket:

• a piacra lépés kis költsége (alacsony belépési küszöb), különösen a várható (vagy akkoriban vízionált) hatalmas nyereséghez képest
• technológiai innováció
• a közvéleményt folyamatosan foglalkoztató újdonság (ingyenreklám)
• experience-hatás (élmény-hatás): az autó és az internet egyaránt a játék, a szabadság, a felfedezés élményét kínálja, így első létrehozóik fő motivációja a személyes vágy volt (Karl Benz, Henry Ford, Louis Renault lelkes mérnökök, feltalálók voltak, akiknek nem volt elég gyors a lovaskocsi vagy elég rugalmas a gőzmozdony, de jómagam is azért csináltam meg első internetes boltomat, mert hiányzott egy kényelmes DVD-beszerzési forrás)
  

És ezek mellé még odatehetjük az e-kereskedelem jobbára közismert előnyeit:

• kis beruházási igény (nem kell eladóteret létesíteni)
  
• alacsony fenntartási költségek
• korlátlan piac
• korlátlan (legalábbis a készletezés-raktározás szempontjából) kínálat
• automatizáltság, önkiszolgáló vevő
  
• 24 órás nyitva tartás

Mindezen előnyök együttesen valóban páratlan növekedési potenciált eredményeznek, ahogy ezt számos sikersztori példázza. A magyar B2C internetes kereskedelem - melynek volumene 63 milliárd forint volt 2008-ban - forgalmának 80 százalékát 20 cég csinálja - többségük az utóbbi 10 évben jött létre, legfeljebb néhány milliós tőkével és egy-két fővel. Elég nyilvánvaló, hogy ma ugyanezt az eredményt elérni mondjuk az autóiparban lehetetlen. Az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőség tehát adott. Kérdés: tudunk-e élni vele?

A hogyan kezdjünk bele előtt tehát nem árt tisztázni: érdemes belekezdenünk?

Ennek eldöntéséhez meg kell néznünk a fent sorolt előnyök árnyoldalait, illetve meg kell vizsgálnunk saját képességeinket, erősségeinket.

Nézzük, mik az előnyök és azok árnyoldalai:

Kis beruházási igény, alacsony fenntartási költségek
Egyrészt a beruházási igény annyira már nem kicsi, mint az ezredforduló táján; ahogy halad előre az idő, értelemszerűen nőnek a piacra lépés költségei. 10 éve még 5-600 ezer forintból egész használható online áruházat lehetett létrehozni, ma csupán egy jó dizájn többe kerül ennél; ugyanez igaz a hirdetési, fenntartási és az elkerülhetetlen továbbfejlesztési költségekre is.
Másrészt ott van a bizonyítottan hasznos tudás kérdése: az áruház-építés know-how-ja legalább kétezer éves, hiszen a mítosz szerint Jézus kiűzte a jeruzsálemi Templomból a kufárokat: azaz a kereskedők már akkor tudták, hol kell felállítani bódéikat.
Ezzel szemben az internetes boltok, áruházak építésére vonatkozó tapasztalat alig egy évtizedes: ugyan kialakult már egy bizonyítottan működő modell, de nem biztos, hogy nincs ennél jobb. Még nem volt elég idő ahhoz, hogy olyan sok kísérletet tudjunk magunk mögött, ami alapján kijelenthető, letisztult, minden körülményhez optimálisan alkalmazkodó know-how birtokában vagyunk. Ebből következik, hogy a bevett módszerekkel meredeken szembemenő ötlet is lehet nagyon sikeres; de ez nem jelenti azt, hogy a meredek ötletek feltétlenül sikeresek!

Korlátlan piac
Az elektronikus kereskedelem kétségtelenül egyik legnagyobb előnye, hogy jóval tágabbak a fizikai, üzleti korlátai, mint a hagyományosnak. Viszont ez az előny nem kisajátítható, azaz mindenki számára adott. Ebből következően a korlátlan piac = korlátlan konkurencia!

Korlátlan kínálat
Egy hagyományos üzletben általában csak azt a terméket tudjuk eladni, amiből készlettel rendelkezünk. Persze vannak szegmensek, pl. a nagy értékű vagy tartós fogyasztási cikkek, építőipari termékek, ahol nem az azonnali vásárlás, hanem a megrendelés a napi gyakorlat, de többnyire ott is szükséges egy bemutatóermi készlettel rendelkezni, mivel látatlanban senki sem vesz autót, ékszert, konyhabútort, nyílászárót vagy franciaágyat.
Ezzel szemben az interneten akár olyan árura is felvehetjük a rendelést, ami még nem is létezik: a könyveket, DVD-filmeket kínáló webshopokban például a forgalom jelentős részét az előrendelésben eladott áruk teszik ki. A lényeg: ahhoz, hogy eladásra kínáljuk az árut, nem kell rendelkezünk vele fizikailag, elég ha ismerjük a pontos paramétereit és lehetőleg van róla fényképünk. Ebből adódóan tehát a kínálatunkat szinte korlátlanul tudjuk növelni: nem magát az árut, csak annak adatait és fotóját kell megszereznünk.
Ez az e-kereskedelem egyik legtöbbször emlegetett pozitívuma, de sajnos ez az, ami a legkönnyebben dől meg, ugyanis csak addig nem kell raktárkészletet tartanunk, ameddig nem akad egy konkurensünk, aki raktároz. Attól kezdve, ha továbbra sem raktározunk, versenyhátrányban leszünk a konkurenciával szemben.

Automatizáltság, önkiszolgáló vevő
Míg a hagyományos boltban az épület fenntartása mellett komoly személyzet is szükséges - eladó, pénztáros, árufeltöltő stb. -, jóval kevesebb emberrel üzemeltethető egy online bolt, sőt, az online üzlet még a többi hagyományos csomagküldőhöz (katalógus-áruházak) képest is hatékonyabb, mivel az ügyfél a vásárlás összes lépését - a termék kiválasztásától a szállítási űrlap kitöltéséig - maga elvégzi. Csakhogy:

• személyes kontaktus hiányában a vevői figyelem irányítását az eladó helyett más eszközökkel, de ugyanúgy folytatni kell;
• a offline vevőhöz képest - aki bejön, leveszi a polcról a terméket, fizet majd távozik - az online vevőről sokkal több információval kell rendelkeznem, pl.: mi a neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, mikor van otthon stb.; ezeket az információkat tárolnom és kezelnem kell, ügyelve közben a biztonságra, az adatkezelési szabályokra és sok egyéb finomságra;
• az online vevő önmagáról szolgáltatott információi gyakran tartalmaznak hibákat, tévedéseket, figyelmetlenségeket (egyik tipikus hiba: a barátjánál/barátnőjénél lakik, a ő lahelyét adja meg szállítási címnek, de arról megfeledkezik, hogy az ajtón a saját neve nem szerepel).
  

24 órás nyitva tartás
Azaz a piac nem csak térben, hanem időben is korlátlan. De egyrészt ez az előny mindenki másnak is megadatott, aki interneten kereskedik; másrészt ezzel az is együtt jár, hogy a vevők nem csak vásárolnak éjjel-nappal, de kérdéznek, segítséget kérnek (és várnak, lehetőleg azonnal), mellékattintanak és egyáltalán, vannak - azaz élnek, mozognak - 24 órában. Az online bolt felügyeletét - legalább egy bizonyos szinten - napi 24 órában és a hét minden napján biztosítani kell.

Tehát? Belevágjunk?
Mindezt azért írtam le, hogy mielőtt bárki elkezdene azon gondolkozni, hogy mit áruljon az interneten és hogyan, az elektronikus kereskedelem árnyoldalaival is tisztában legyen. Aki a könnyű és gyors pénzkereset reményében szeretne az interneten kereskedni, valószínűleg csalódni fog. Hozzáértés, rugalmasság, kitartás itt is szükséges - ami tényleg abszolút előny, hogy szemben a magyar gazdaság hagyományos területeivel, a protekcionizmus, a tisztességtelen piaci magatartás, a nemtelen eszközökkel szerzett versenyelőny és ehhez hasonlók az interneten jóval kevésbé vannak jelen.

Most már ismerjük az előnyöket és azok árnyoldalait is. De vajon hogy állunk a pénz - termék - tudás hármasával?