2010. augusztus 30., hétfő

Webáruház Túlélőcsomag

Zajdó Csaba, a WebShop-Experts Kft. ügyvezetője nyár elején megkeresett, hogy szeretne készíteni kisebb vagy kezdő e-kereskedelmi vállalkozások számára egy olyan e-book összeállítást, amelyben összeszedné a sikeres webáruház-menedzselés legfontosabb tudnivalóit. Mivel a cég két munkatársa is részt vett tavasszal a WebShop Akadémián általam tartott stratégia és üzleti tervezés témájú órákon, a tőlük kapott információk alapján Csaba úgy gondolta, ezzel kellene a Webáruház Túlélőcsomag-nak keresztelt összeállítást kezdeni. Az összesen öt részből álló - e-kereskedelmi stratégia, jogi ismeretek, informatika, ergonómia, üzemeltetés - anyag elkészült, meg lehet rendelni.


Az általam készített első részben
  • bemutatom és példákkal elmagyarázom, mi az a stratégia, hogy készül, hogy működik;
  • ismertetem az e-kereskedelmi üzleti modelleket, kiválasztásuk elveit;
  • konkrét példákkal bemutatom a különböző értékesítési- és marketing-stratégiákat;
  • a stratégia alapján az üzleti folyamatok megtervezését, a szükséges eszközök és erőforrások meghatározását;
  • végül az üzleti terv elkészítésének folyamatát, részeit, a várható bevétel- és költség kiszámításának módozatait.
Sokan gondolják, hogy egy kezdő vállalkozásnál nem lehet üzleti tervet készíteni, mert túl sok az ismeretlen tényező. Amikor 1999-ben megnyitottam a NetPiac.hu internetes filmáruházat, tényleg szinte semmilyen támpontom nem volt annak megjósolására, hogy milyen forgalomra lehet számítani. Az internet-előfizetők száma még talán a 30 ezret sem érte el, DVD lejátszó ezer darabnál kevesebb volt az országban, a kínálat is mindössze 300 filmből állt. Ennek ellenére leültem és számoltam. Az első teljes üzleti évre, azaz 2000-re nettó 25 millió forint forgalmat prognosztizáltam, a másodikra 50-et, a harmadikra 100-at. A valóság 24, 48 és 92 millió lett. Hosszú órákat töltöttem árkalkulációval, üzleti és cash-flow tervek készítésével, meg mindenféle fejtöréssel, ami a növekedésből fakadó problémák megoldásához kellett. Mert bizony a növekedés elsősorban nem azt jelenti, hogy egyik nap még százezer forintot keresek, a másik nap meg egymilliót; hanem azt, hogy egyik nap még 30 DVD-t kell beszereznem, szortíroznom és feladnom, a másik nap meg 3 ezret! És ha ez nem sikerül, a következő nap már nem lesz rendelésem újabb 3 ezerre...

Webáruház Túlélőcsomag


Meggyőződésem, hogy tudatos tervezés és felkészülés nélkül soha nem sikerült volna ezt a növekedést produkálni, a kihívásokon úrrá lenni és végül egy sikeres cégeladást lebonyolítani. (Ne felejtsük, a 100 millió feletti forgalmú webáruházak száma ma is csak kb. 80 db - mi ezt a forgalmat 2003-ra elértük!) A nyolc év alatt, amíg a NetPiac.hu-t menedzseltem, az e-kereskedelem Magyarországon a legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi ágazattá nőtte ki magát, milliósra bővült a vásárlói tábor, de az eladói oldalon is több ezeren tolonganak ma már. Ezzel együtt persze a szakértők száma is megsokszorozódott, de a többség által kínált tudás jórészt elméleti és másodkézből fakad. Amit én tudok nyújtani, az a személyes tapasztalatokon alapuló, egyszerű, átlátható szabályokat és bevált módszereket tartalmazó gyakorlati tudás.

2010. augusztus 19., csütörtök

Ki volt az első magyar e-kereskedő?

Bő évtizeddel a magyarországi e-kereskedelem első úttörőinek indulása után - talán nem is annyira túlozva: immár történelmi távlatból - érdekes kérdés, hogy valójában ki volt az első magyar e-kereskedő, melyik volt az első magyar webshop? A kérdés megválaszolásához persze definiálnunk kell, mit is értünk ezalatt. Szerintem induljunk ki a klasszikus meghatározásból, azaz webboltnak azt az internetes termékadatbázist értjük, ahol egy online katalógusból a megvásárolni kívánt termékek kiválaszthatók, virtuális kosárba helyezhetők és egy megrendelési folyamat során megrendelhetők. A webshop kötelező elemei nagyjából:
  • termékkatalógus (kategóriákba rendezve, kereshető formában, termékleírással, tulajdonságokkal, termékoldalakkal)
  • virtuális kosár (melybe több termék, termékenként akár több példányban belerakható)
  • regisztráció
  • rendelési folyamat, melyben kiválasztható a kívánt szállítási és fizetési mód (ma már azt is hozzátenném, hogy online ki is fizethető a rendelés, ha az ügyfél úgy kívánja, de 11 éve még nem tartottunk itt).
Fentiek alapján tehát nem számít webboltnak, az, ahol
  • a felsorolt elemek bármelyik hiányzik
  • a megrendelési folyamat nem automatikus (azaz a kiválasztott terméket nem lehet kosárba helyezni, hanem a nevét kell egy szövegmezőbe beírni)
  • a termékek nem adatbázisban, hanem egy (vagy több) fix HTML oldalon, felsorolva szerepelnek
  • a megrendeléssel nem adatbázis-műveletet generálunk, hanem a rendelés adatai egy e-mailbe kerülve mennek az adminisztrátornak (azaz a rendelési űrlap egy közönséges e-mail form)
Ennek a posztnak egyetlen célja tehát, hogy megállapítsuk, melyik volt az első magyar webbolt!

A válasz megtalálásához kérem minden olvasóm segítségét!
Kérlek benneteket, hogy vagy alább, hozzászólás formájában, vagy egy nekem küldött e-mailben írjátok meg, hogy szerintetek ki volt az első, és ismereteitek szerint mikor indult! Különösen várom azoknak a jelentkezését, akik magukat gondolják elsőnek, de legalábbis az elsők között lévőnek! Az eredmények alapján megpróbáljuk összeállítani a hazai e-kereskedelem úttörőinek listáját.

Abban biztos vagyok, hogy nem én voltam az első, mert amikor 1999. augusztus 14-én, azaz immár 11 évvel ezelőtt a NetPiac Online Filmáruház megkezdte működését, volt a piacon más szereplő is. Akiről egészen biztosan tudom, hogy előttünk járt, az a Corvina.hu Internetes Könyvesház volt (ma a címen a Corvina Kiadó weboldala van), mivel megvan még az e-mailjeim között az 1998. 05. 02. keltezésű levél, melyben regisztrációmat visszajelzik. (Az aláírók: Dr. Kende Péter és Maros Péter, a Corvina.hu Internetes Könyvesház Kft. ügyvezetői.) Továbbá úgy rémlik, hogy az eBolt és a Fókusz Online is működött már akkor.

De lássuk a listát! Várom a hozzászólásokat.

(A kutatás eredményéről szóló bejegyzés itt található! )

2010. augusztus 16., hétfő

Kindle úr és az e-kereskedelem bevezetésének folyamata

Nemrég volt egy érdekes telefonbeszélgetésem, ami ismét rávilágított arra, milyen téveszmék forognak az emberek fejében az e-kereskedelem kapcsán. Nem ismertem a telefonálót, egy fejlesztő adta meg az elérhetőségeimet, ami általában olyankor fordul elő, ha nagyon vázlatos elképzelésekkel jelentkezik egy ügyfél. Mivel a történet nagyon tipikus, ezért elmesélem, bízva abban, hogy nem bántom meg vele a meg nem nevezett telefonálót, akit az egyszerűség kedvéért hívjunk Kindle úrnak. (Nem nehéz rájönni, miért pont így.)

2010. augusztus 7., szombat

Nem hozza lázba a nőket a grafika

Mennyire kell másféle weboldalakat tervezni a nőknek? Erre a kérdésre minden webfejlesztőnek megvan a maga válasza, ami elsősorban a nőkkel kapcsolatos sztereotípiákra épít. Arról, hogy a válasz mit tartalmaz, következtethetünk a nőket megcélzó weboldalak kinézetéből. Elég csak rápillantani a néhány ismert női portálra: Nők Lapja Cafe, Női Lapozó, NanA.hu, Cosmopolitan, Kismama.hu - vagy nőket célzó webáruházakra: Harisnyadiszkont, Parfümplaza, de ide tartozik a cég üzletpolitikája szerint a női Vaterának számító TeszVesz is. Mindenhol világos, nőies színeket, nagy fotókat, grafikailag szépen kivitelezett, esztétikus - és a férfioldalakhoz képest többnyire picit nagyobb - gombokat látunk. Azaz van egy jól érzékelhető nőies trend, ami alapján a dizájnerek alkotnak. Tévesen!

Bármily meglepő, de úgy tűnik: a nőket nem hozza lázba sem a grafika, sem a szép nagy színes gombok, sem a nagyméretű betűkkel írt rövid és velős, leegyszerűsítő mondatok! Merésznek tűnik az állítás, jogos hát rögtön azt kérdezni: mégis mire alapozom? A kijelentés nem tőlem származik, hanem egy kutatás eredményeként fogalmazható meg: a SzEK.org a VII. E-kereskedelem Konferencia második napjára - amely a Női szakasz címet viselte - szemkamerás kutatást rendelt a Meroving-tól. Azt kértük a cég szakembereitől, vizsgálják meg, mennyire használják másképpen a nők a weboldalakat: máshova néznek, máshova kattintanak-e, mint a férfiak, illetve mik azok a dolgok, amik leginkább felkeltik az érdeklődésüket, vonzzák a tekintetüket.

Aki még nem hallott a szemkamerás vizsgálatról, annak nagyon röviden a lényeg: a kutatás célja, hogy a vizsgálati alanyok tudattalan motivációit és reakcióit mérje fel, miközben egy szöveget, weboldalt, fotót, marketing anyagot (stb.) néznek. A vizsgálat során az alany mindkét szemét egy-egy infrakamera figyeli és követi, majd a rögzített adatokat az erre kifejlesztett speciális szoftver elemzi. A fixációk, ugrások, a pupillaméret változásai, a pásztázási minták és számos egyéb változó elemzésével jól megállapítható, hogy az alanyra milyen hatással volt az, amit látott. Az eredmények sokkal megbízhatóbbak, mintha a hatást kérdőívvel, fókuszcsoporttal vagy mélyinterjúval vizsgálnánk, mivel nem az alanyok - számos tudatos és tudattalan befolyással terhelt - válaszain, hanem a szem tudattalan folyamatok által (is) meghatározott reakcióinak mérésén és elemzésén alapulnak. Hasonlóan például a hazugságvizsgálóhoz, azzal a különbséggel, hogy ezt a rendszert sokkal nehezebb (a merovingosok szerint lehetetlen) becsapni.


A Meroving szakemberei elmondták: megrendelőik elsősorban reklámanyagok, weboldalak, kiadványok hatékonyságának mérését kérik tőlük, az alanyok kiválasztása pedig a vizsgált tartalom célcsoportjának megfelelő demográfiai minták szerint történik. A SzEK.org előtt még sosem rendeltek tőlük olyan kutatást, ahol kifejezetten a nők és a férfiak közti különbségeket kellett feltárniuk.

A kutatás eredményéről Síklaki István szociálpszichológus, a Meroving Kft. kutatási igazgatója számolt be a konferencia második napján, és igen meglepő dolgokat mondott. Az első teszt nem volt internet-specifikus: az alább látható, nagyon bonyolult, nagyméretű gépet ábrázoló fotót mutatták meg az alanyoknak.


A kép kiválasztása cseles, hiszen rájátszik egy, a férfiak és nők közötti különbségekre vonatkozó sztereotípiára, amit ebben az esetben az eredmény nagyjából vissza is igazolt: a férfiakkal szemben a nők alig nézték meg a gépet magát, viszont nagy figyelmet szenteltek a kép jobb oldalán, takarásban ülő múzeumi teremőr lábán látható cipőnek. Ez eddig nem meglepetés. Ami viszont már picit váratlan, hogy a hölgyek a képen ezen kívül még egy valamit néztek meg, de nagyon, a cipőnél is sokkal figyelmesebben: a kép előterében csak részben látható tájékoztató táblát, beleértve az azon látható, olvashatatlanul apróbetűs tájékoztatót szöveget is.

A következő kép újabb sztereotípiát vett célba: az épp labdát dobó sportoló fotója nyilvánvalóan a férfiasság kérdéskörével kapcsolatos prekoncepcióinkra keresi a választ. Nos, az eredmény látványosan igazolja, hogy a prekoncepciók a férfiak fejében vannak, miközben egyáltalán nem igazak a nőkre. Ezt legszebben az a két kép mutatja, amelyen a férfiak tekintetének hőtérképéből kivonva látjuk a női tekintet hőtérképét, illetve fordítva. A világos területek mutatják, hogy hova néztek sokat az alanyok, a sötét területek pedig, hogy hova nem néztek egyáltalán.


Az alábbi képen azt látjuk, melyek azok a területek, ahova főleg csak a férfiak néztek a nők pedig nem:


Ezen a képen pedig azt, hogy melyek azok, ahova a nők nagyon néztek, a férfiak pedig egyáltalán nem:


Az eredmény - Síklaki István értelmezésében - azt jelenti,. hogy:
  • a férfiak kiemelt figyemet szenteltek azoknak a területeknek, amelyekről azt gondolják, hogy leginkább izgatják a nőket: azaz alaposan megszemlélték a mellizmokat és az ágyék környékét (nyilvánvalóan a dudorodás mértékét szemlélve), miközben a nők ide szinte egyáltalán nem néztek;
  • a nőket viszont nem érdekelte sem az izomzat, sem a gatya kidudorodása, ellenben nagy figyelmet szenteltek egyrészt az arcnak (itt a szemek azért vannak sötétben, mivel a kép a különbséget mutatja, és a szemet a férfiak és a nők is alaposan megnézték), másrészt az információtartalomnak! Azaz alaposan megnézték a férfi mezén a számot (míg a pasik ezt egyáltalán nem nézték meg!), és például a dobó hátterében álló, csak homályosan látható másik játékost is!
A két bevezető kép után weblapok vizsgálata következett. A tesztekhez felhasznált oldalak között szerepelt a célcsoport szempontjából semleges (SzEK.org, [origo], CIB.hu), illetve kifejezetten nőket (Joy.hu) és férfiakat (Playboy.hu) megcélzó oldal. Nem megyek bele az egyes oldalakra vonatkozó eredmények részletes ismertetésébe, csak a meglehetősen váratlan végkövetkeztetéseket ismertetem:
  • A nőket sem a grafikai elemek, sem a látványos fotók nem nagyon izgatják, viszont intenzíven érdeklődnek a szöveges információk iránt, jóval többet időznek ezeknél és kimondottan érdeklik őket a részletek és az apró betűs részek! Inkább áttekintő stratégiát alkalmaznak, azaz igyekeznek minden fontos információt megtalálni, bárhol is legyen az eldugva az oldalon.
  • A férfiak figyelmét ezzel szemben sokkal jobban megragadják a grafikus elemek, a szövegből pedig inkább csak a nagybetűs, kiemelt, összefoglaló részek, miközben az apró betűs információkra ügyet sem vetnek. A férfiak az embereket - tehát nem csak a nőket! - ábrázoló fotókat alaposan és szemérmetlenül megvizsgálják. Fókuszált stratégiát követnek, azaz mihamarabb megkeresik a legfontosabb információkat és csak azokra koncentrálnak.
Sarkosan fogalmazva azt mondhatnám: a női oldalakra vonatkozó eddigi elképzeléseink jelentős részét - az ezek alapján készült női weboldalak többségével együtt - kivághatjuk a kukába! Azért ez így nyilván túlzás, de  a fentiek alapján az azért nyugodtan kijelenthető: ha nőknek akarunk valamit eladni - legyen az termék, szolgáltatás, vagy egyszerűen csak tartalom -, alaposan át kell értékelnünk mindazt, amit eddig a nők motivációiról, a figyelmüket felkeltő dolgokról gondoltunk.

(A teljes kutatási anyag letölthető a SzEK.org tagjai számára a Tudásbázisból.)

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)