2010. május 13., csütörtök

Várakozáson felül alakult az e-kereskedelem forgalma 2009-ben

Kis Gergelyé (GKIeNET) volt a VII. EKK egyik leginkább várt előadása. Bő egy éven keresztül hirdettem mindenfelé, hogy az elektronikus kereskedelem nincs válságban: a növekedés töretlen, 2008-ban is megvolt a szokásos 50%-os növekedés, a forgalom 63 milliárd lett, és nem lesz ez másképp 2009-ben sem, azaz 95 milliárdra lehet számítani.

Nos, az eredmény ennél is jobb lett! A magyarországi websopok forgalma 2009-ben 99 milliárd forint volt, ami 57%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A hazai piacon jelenleg 2700 működő webáruház van a GKIeNET adatai szerint. Ez egy elég nagy szám, de természetesen itt is érvényes a Pareto-elv, sőt, az eredeti 80/20-as megosztáshoz képest sokkal durvábban, mivel a teljes forgalom 93%-át az összes webáruház 3%-a (azaz mintegy 80 cég) adja - ők azok, akik 100 millió forint feletti éves bevételt realizálnak. A fennmaradó közel 7 milliárd forinton pedig a maradék kb. 2600 kereskedő osztozik, bár ezen a táboron belül is éles különbségek találhatók, mert akad itt 50-60 milliót forgalmazó cég, és olyan is bőven található, melynek az egymillió forintot sem éri el az éves árbevétele. (A GKIeNET adatai szerint az áruházak 76%-a 5 millió alatti éves forgalmat produkál.)

Bármennyire is még mindig fiatal, és helyenként szinte szűz terület az e-kereskedelem, ma már ritkán tűnnek fel új üstökösök. Ezt mutatja az is, hogy a 2002-2003-ban, vagy annál korábban alakult webáruházaknál koncentrálódik a látogatottság és a bevétel 90%-a is: az ebbe a csoportba tartozó cégeknél átlagosan naponta legalább ezer egyedi látogató fordul meg.

Kevésbé örvendetes képet mutatnak a fizetési módokra vonatkozó számok. Az elektronikus fizetési módok terén szinte semmi fejlődés nem mutatkozik: a fizikai terméket értékesítő webshopokban az online bankkártyás fizetésen keresztül beérkező bevétel aránya 3%, 77% még mindig utánvét (a futárnak fizetve), 1% a postai utánvét és 16% a készpénzes fizetés személyes átvételkor. Természetesen egész más lenne a kép, ha ehhez hozzátennénk az utazási szolgáltatások vagy az online biztosításkötés adatait, de mivel ezeknél a tranzakció nem valamilyen fizikai termék kiszállításával zárul, ezért az online fizetésen kívül más lehetőség nem is nagyon merül fel. (Sok más érdekes adat is is elhangzott Kis Gergely előadásában, a teljes anyag letölthető a SzEK.org Tudásbázis-ból - csak tagoknak.)

Lehet, hogy nem is 99, hanem 111 milliárd?

A konferencia egyik szünetében érdekes beszélgetést folytattam Csupor Erikkel, a Vatera.hu egyik igazgatójával. Erik azt kérdezte, a Vatera és a Teszvesz értékesítési adatai miért nincsenek benne az éves e-kereskedelmi jelentésben? A GKIeNET 2001. óta folytatja ezt a kutatást, akkor a Vatera forgalma szinte kizárólag a felhasználók egymás közötti adásvételéből, azaz C2C-ből származott, tehát indokolt volt a webshopos értékesítés forgalmába ezt nem beleszámolni. Ám mára Erik elmondása szerint alapvetően megváltozott a helyzet: az átmenő forgalomnak már több mint 60%-a a két aukciós oldalon is megtalálható kereskedők fix áras értékesítéseiből, azaz B2C-ből származik. Nem kis összegről beszélünk: a Vatera és a Teszvesz együttes átmenő forgalma 2009-ben 20 milliárd forint volt, ennek 60%-a 12 milliárd forint, ami - mivel vitathatatlanul webshopos, kosaras termékértékesítés - bele kéne hogy tartozzon az e-kereskedelem teljesítményébe. Persze felmerül a kérdés, hogy egy az egyben hozzáadható-e a 12 milliárd a 99-hez, mivel sok olyan kereskedő is elad a Vaterán és a Teszveszen, akinek saját webshopja is van. Amikor ők kitöltik a kutatási kérdőívet, a forgalmukba valószínűleg azt is beleszámolják, amit az aukciós oldalakon adtak el. (Erre megoldás lehet, ha a kérdőíven van lehetőség ezt külön jelölni.)
Akárhogy is, most a GKIeNET dilemma előtt áll, ugyanis tényleg indokolt lenne kibővíteni a kutatási eredményeket az aukciós oldalakon kereskedők által elért bevételekkel, ám amikor ez bekerül a körbe, akkor egyúttal látványos ugrást is eredményez, így torzítva a növekedési adatokat.

További GKIeNET kutatási adatok:


5 megjegyzés:

  1. Kedves Egon,

    Örülök a felvetésednek - és a fokozott figyelemnek, amivel az adatokat követed. A felvetés az "aukciós" oldalak kapcsán jogos - a Vaterán is egyre több terméket fix áron töltenek fel a kereskedők (B2C), sőt megjelent a kosaras vásárlási lehetőség is. A Vaterától a GKIeNET a konferenciát követően ígéretet kapott arra, hogy a 2010-től kezdve vonatkozóan a B2C irányú tranzakciókat elválasztva a C2C-től fogják a kérdőívünket kitölteni, de számukra egy speciális kérdéssor összeállítására lesz majd szükség.
    Az e-kereskedelem forgalmi adatait ez viszont nem fogja jelentősen megváltoztatni, lévén a modellbecslés során a legmagasabb árbevétel-kategória sokasági elemszáma emelkedik eggyel. Ennek hatása a modell során várhatóan 1-2 százalékpontos változást okoz, ami figyelembe véve a modellben rejlő hibahatárokat, a jelenlegi becsült intervallumot nem mozdítja el jelentősen. Másrészt a Vaterán keresztül nagy volumenben árusító boltok jelentős hányada saját oldalukon keresztül is értékesít, így a válaszadás során az „online értékesítésből származó árbevétel” alatt a Vatera oldalán történő kereskedés is megjelenik.

    Utaltam rá, hogy speciális kérdőívre lesz szükség - a kérdőív kapcsán a GKIeNET-nél is figyelembe kell vennünk, hogy az e-kereskedők többsége még nem engedheti meg magának, hogy napokat töltsön el a kérdőív kitöltésével (vagyis nem kérdezhetünk túl bonyolultan). A Vatera esetében ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy az ezen a piactéren értékesítők adatai véletlenül se kerüljenek duplikálásra, vagyis vagy a Vatera által adott adatokat egyenként szükséges összevetnünk a kereskedők által közvetlenül a GKIeNET-nek küldött adatokkal. Ez nem lesz kis feladat..

    Üdvözlettel,

    Kis Gergely

    VálaszTörlés
  2. Akkor azt jól sejtettem, hogy azért ezt a 20 milliárdot nem lehet egy az egyben hozzáadni a 99-hez. Mindenesetre a Vaterával együtt tisztább lesz a kép, főleg, ha tovább tudják növelni a piaci részesedésüket, amire ugyancsak nagy esély van.

    Köszi az értékes infókat, Gergő!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Egon,

    nézegettem a fizetési módok arányait és vohgy nem jött ki a 100% nekem. Segítene?
    3% - bank kártya
    77% - utánvét futár
    1% - postai utánvét
    16% - személyesen
    -------------------
    97% - 3% hiány

    vagy elvétettem a számot?

    A cikk egyébként nagyon hasznos. Jelenleg államvizsga miatt néztem az oldalt és használtam fel belőle az adatokat.
    Annyi kérdésem lenne, hogy esetlegesen van e tippe arra, hogy USA-val összehasonlításba milyenek a trendek? Mekkora e kereskedelem, illetve, mik a fizetési trendek arányai?

    köszönettel
    Barna

    VálaszTörlés
  4. Ott van a képen a többi is. :-)
    2% banki utalás, 1% egyéb (ebben van a PayPal és az Abaqoos is).
    Az USA adatok kapcsán a neten sok minden található.

    VálaszTörlés
  5. A Vatera-Teszvesz B2C forgalmának beszámítása jogos, viszont az idősoros adatok elemzésekor ez egy darabig "kiscsillagot" okoz majd.

    Üdv,
    Nagy András

    VálaszTörlés

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)