2013. május 13., hétfő

Az Amazon és a magyar áfa

Tisztázzunk egy félreértést: a világ legnagyobb internetes áruháza, az Amazon, attól függetlenül, hogy pillanatnyilag (még) nincs jelen Magyarországon és magyar nyelvű weboldala sem létezik, a Magyarországra irányuló értékesítések esetén a nálunk érvényes, 27%-os áfát számolja fel! Aki nem hiszi, járjon utána: jelentkezzen be az Amazon áruházába, tegyen valamit a kosárba és adjon meg magyarországi szállítási címet. A cím megadása után az oldal rögtön átszámolja a fizetendő összegeket a hazai áfa-szabályoknak megfelelően - és ez igaz nem csak a termék, de a szállítási díj áfájára is! Lásd az alábbi képet (megjelöltem az összegeket):



A tesztet egyébként szándékosan az angol Amazonnal végeztem el, nehogy azzal jöjjön valaki, hogy de az EU-n belül más a helyzet (az Amazon.com és az Amazon.co.uk teljesen azonosan működik ebből a szempontból).

A fentiekből az is következik, hogy azon webshopok döntő többsége, amelyik nem ezt teszi, azaz magyar címre bármilyen terméket nem a nálunk érvényes, többnyire 27%-os (könyv esetében 5%-os) áfával értékesít, hanem ehelyett a küldő országban érvényes kisebb áfát, vagy netán 0 Ft áfát alkalmaz, potenciális adócsaló. Ha ezt egy magyar nyelven elérhető webshop-felületen teszi, akkor pedig biztosan az.

Miért?

Mert végfelhasználó számára történő távolsági termékértékesítés esetén az általános szabály, hogy a vevő országa szerint érvényes áfát kell alkalmazni. Szokás itt emlegetni egy 35 ezer eurós szabályt, mely szerint az exportértékesítésnél a célország áfáját csak akkor kell alkalmazni, ha az eladó által az adott országba irányuló értékesítés meghaladta a 35 ezer eurós volument. Nos, valóban létezik egy ilyen kedvezmény, de ez arra az esetre vonatkozik, ha az értékesítés jellemző célországa más. Azaz pl. az Amazon célpiaca nem Magyarország, nincs is magyar nyelvű weboldala, ezért amíg nem lépte át ezt az értékhatárt, addig elvileg élhetett a lehetőséggel. Viszont az a nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amelyik magyar nyelvű webshopban, kifejezetten a magyar piacra értékesít árut, nem élhetne a kedvezménnyel, neki az első perctől fogva az itteni áfa-szabályokat kéne alkalmaznia.

Minden olyan webshop tehát, amelyik szlovák, lengyel, luxemburgi vagy akármi más székhellyel, de magyar weboldallal üzemel, Magyarországi címre szállít és a rendkívül alacsony árait úgy éri el, hogy kihasználja a jelentős áfa-különbséget, vagy netán 0% áfát számol, közönséges adócsaló. Aki ilyen cégtől vásárol, ennek megfelelően számoljon azzal, hogy bármilyen jogának érvényesítése esetén problémákba fog ütközni.

Mondhatnánk erre: de hát ezért van EU, hogy a vállalkozások versenyezhessenek egymással. Ám szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy az nem verseny, hogy adott országban alacsonyabb az áfa, ezért olcsóbbak tudunk lenni - csalás árán! Verseny az, hogy próbálok jobb terméket adni vagy jobb szolgáltatást nyújtani, versenyképesebb áron.

Az megint más kérdés, hogy ha máshol tud akár 7-8% áfa lenni, akkor nálunk miért 27% az áfa. De ennek nincs köze az e-kereskedelemhez...

11 megjegyzés:

  1. Na, azért ezt nem eszik ilyen forrón...
    Egy csomó dolgot meg kell különböztetni.
    - Ha az eladó EU-n kívüli, és az EU-ba forgalmaz, akkor
    -- a magánszemély vásárlóknak kell ÁFÁ-t fizetniük a vásárlás helyén megfelelőt (azaz nekünk magyar ÁFÁt.
    -- Ha a vevő EU-s adószámmal rendelkezik, akkor rá a fordított ÁFA-fizetési mechanizmus érvényes, azaz nem kell megfizetnie az eladó részére az ÁFÁ-t, azt úgymond a könyvelésében kellene feltüntetnie, de ugye az költség is, tehát visszakapja. (2006/112/EK irányelv 56. cikke (1) bekezdésének k. pontja értelmében - a fordított adózási mechanizmus alapján)

    - Ha az eladó EU-ban van,
    -- Ha a vevő ugyanabban az országban van, akkor függetlenül attól, hogy magánszemély vagy cég, mindenképpen az ott honos ÁFA megfizetésére kötelezett.
    -- Ha a vevő nem ugyanabban az országban van, akkor
    --- ha magánszemély, akkor az eladó ÁFÁ-ját köteles megfizetni, azaz ha az eladó tót, akkor 20%, illetve 10% könyvekre, kajára.
    --- ha a vevő cég, akkor ugyanúgy ÁFA-mentesen tud vásárolni, azaz rá ismét csak a reverse charge VAT rendeletek érvényesek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A cikk természetesen B2C értékesítésről szól, ne kavarjuk ide a B2B-t, mert csak félrevezetjük az olvasót!

      Törlés
  2. A szívemből szóltál!

    Hozzáteszem, hogy a jelenleg az ár-összehasonlító oldalakon feltűnt számos szlovák illetve "álszlovák" cég, sem a Magyarországon megfizetendő környezetvédelmi termékdíjat sem az adathordozókra fizetendő Artisjus díjat nem fizeti meg. (ami egy külső HDD nél több ezer forintra is rúghat)

    Nem akarok ötleteket adni de ha valaki felüti a cégjegyzéket és talál egy EU-s adószámmal rendelkező céget annak nevében valóban nettó áron is vásárolhat,
    Ez is persze csalás... de a 27% áfa az 27% áfa... ezen a Pénzügyminisztériumnak kéne elgondolkodnia...

    Tettünk kísérletet arra, hogy az ár-összehasonlító oldalakat rávegyük a nem Magyarországon tevékenykedő cégek "megjelölésére" vagy legalább csak a nettó árak feltüntetésere, hogy sportszerű legyen az árösszevetés de eddig csak megmosolyogtak...

    Remélem ez változni fog, mert azok a cégek akik hivatalos forrásból, az itthoni jogszabályoknak megfelelően próbálnak működni, nagyon nagy versenyhátrányban vannak ... most már az interneten is..

    Peti Balázs
    Bluechip.hu

    VálaszTörlés
  3. Na azért ez a cikket azért helyesbíteném!

    Egyfelől az e-kereskedelemre az EU távértékesítésre vonatkozó szabályai az irányadóak amelyek kimondják hogy a határon átnyúló értékesítés esetén az adóalanyok és fogyasztók közötti tranzakcióknál a befogadó ország által meghatározott összegig nem kell átváltani a befogadó ország ÁFA szabályaira! Ez Magyarországon 35.000 euro de az EU országaiban mindenhol más!
    De pár példával:
    - Az amazon azért fizetteti a magyar áfát mert évente többet forgalmaz Magyarországra mint 35.000 euro(vagy vélelmezi hogy így lesz és elég macerás ha "véletlenül" év közben átlépi a határt és váltania kell).
    - Ha magyar cég forgalmaz külföldre akkor országonként kell megnéznie ezt a határt és csak akkor kell átváltania erre a fizetésre ha átlépi az adott ország limitjét(pl Ausztriánál és németeknél 100.000, szlovákoknál 35.000 euro stb). Persze önszántából átállhat ez alatt is...
    - Ha szlovákoktól adnak el hozzánk árut magánszemélyeknek akkor annak a cégnek a magyar 35.000 euros határt kell néznie. Ja és persze az adómentes érték ez a 35.000.
    - Amennyiben a vevő fizetné a szállítást úgy már szerintem ezek a határok sem számítanának mert az teljes mértékben belföldi értékesítésnek számítana(bár érdekes szitu lenne hogy megveszi a webes boltban majd felkér valakit külön hogy szállítsa le neki onnan...

    Ha egy ezzel foglalkozó könyvelő másképp látja az természetesen simán lehet hisz nem vagyok szakértő :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban pontatlan voltam a tekintetben, hogy a 35 ezer euró csak Magyarországra vonatkozik. A többinél nem látom, miben a helyesbítés, elismétled csak azt, amit a cikk egy részében leírtam, kihagyva a lényeget: ez a szabály nem arról szól, hogy valaki VISSZAÉLVE ezzel a lehetőséggel, alacsonyabb áfával értékesítsen. Márpedig a magyar nyelvű weboldal mögé rakott lengyel/szlovák akármilyen cég nem más, mint az EU-s távértékesítésre vonatkozó szabállyal való visszaélés.

      Törlés
    2. Megtennéd hogy lehivatkozod a vonatkozó jogszabályt? A weboldal nyelve hol szerepel a szabályozás szövegében, mint meghatározó tényező?

      Törlés
  4. Helló! Akkor mi a helyzet, ha valaki ekönyvet árul az Amazonon, akkor ki fizeti az áfát?

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok!

    Azt esetleg valaki eltudná nekem magyarázni, hogy hogyan tudok cégként beregisztrálni az amazonra és cégként vásárolni? :)
    Nagy segítség lenne.

    VálaszTörlés
  6. A vásárlás nem Magyarországon történik, hanem csak Magyarországról. Küldöm a pénzt, az eladó küldi a terméket. Nem itt adja el.
    Nem ugyanaz, mintha kimegyek, vásárolok, hazahozom...csak leegyszerűsítve?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A vásárlás maga a folyamat, ami többi jogi aktusból áll. Az első a megrendelés, ennél még igaz lehetne a logika, amit írsz, viszont az adózás szempontjából a teljesítés helye számít. Egy online vásárlás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a terméket átveszed, azaz többnyire a saját lakásod ajtaja. Úgyhogy egyáltalán nem ugyanaz, mintha kimész, vásárolsz és hazahozod.

      Törlés
  7. "Viszont az a nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amelyik magyar nyelvű webshopban, kifejezetten a magyar piacra értékesít árut, nem élhetne a kedvezménnyel, neki az első perctől fogva az itteni áfa-szabályokat kéne alkalmaznia."

    Kedves Egon, ezt az állítását milyen jogszabály vagy rendelet szabályozza?
    És mi a helyzet a Google translate modullal? Vaga a többnyelvű weboldalakkal, ahol a vásárló választja ki a nyelvet? Ez esetben minden országban be kellene jelentkeznie a vállalkozásnak?
    Kíváncsoan várom válaszát!

    Köszönöm.

    Egy külföldi (angol) cégtulajdonos

    VálaszTörlés

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)