Mi az elektronikus kereskedelem?

Némi túlzással kijelenthetjük, hogy ma már - talán a kínai piacon nyugta- vagy számlaadás nélkül realizálódó tranzakciókat kivéve - minden kereskedelem elektronikus is egyben, hiszen az elektronika, informatika teljesen behálózza az életünket, így a kereskedelmi folyamatokat is. Ezért amikor megkülönböztetően elektronikus kereskedelemről (e-commerce) beszélünk, akkor egy olyan speciális területre gondolunk, ahol a kereskedelmi tranzakció legalább egyik része - általában a megrendelés - valamely elektronikus eszköz igénybevételével zajlik le. Leginkább az internetes kereskedelmet szokás ideérteni, de az elektronikus kereskedelem körébe tartozik az is, amikor mozi- vagy parkolójegyet veszünk a mobiltelefonunkkal, vagy autópálya-matricát a benzinkútra kihelyezett terminálon keresztül.

Az internetnek vitathatatlanul vezető szerepe van az e-kereskedelemben, nemcsak azért, mert itt a legnagyobb a választék és a forgalom, hanem azért is, mert az egyéb eszközökön keresztüli elektronikus kereskedelem általában egyúttal internetes is, vagy az interneten is elérhető.

A wikipédia vonatkozó szócikke az elektronikus kereskedelmet a webshopokon vagy webáruházakon keresztüli áruértékesítéssel (vagy cserével) azonosítja, de ezt indokolatlan szűkítésnek érzem, mivel egyrészt ugyebár - ahogy már fent írtam - nem csak az interneten keresztül zajlódhat a tranzakció, másrészt az adásvétel tárgya nem feltétlenül árucikk, hanem lehet az szolgáltatás is. Eszerint e-kereskedelem az is, amikor online kötünk biztosítást, veszünk színház- vagy akár repülőjegyet, de az is, ha egy zeneszámot, filmet vagy netán könyvet töltünk le - természetesen legálisan. (Az illegális letöltésre az elektronikus feketekereskedelem kifejezés illene leginkább. De nem illik rá az elektronikus lopás, mint ahogy azt a sok DVD elején látható kis reklámfilm sugallja, ugyanis amikor valaki lop, akkor közvetlenül a tulajdonost fosztja meg a tulajdonától, a warezolásnál viszont egy orgazdától kapjuk az árut. De ebbe most ne menjünk bele jobban.)

Gyakran emlegetett kifejezés még az e-business, amit néha összemosnak az e-commerce-szel. E-business alatt általában nem csak az elektronikus kereskedelemet értjük, hanem minden elektronikus alapokra épülő üzleti folyamatot, illetve az ezekből összetevődő iparágat. Minden e-comemrce e-business egyben, de nem minden e-business e-commerce. E-business, de nem e-commerce például az internetes bankolás, de akár az ATM-en keresztül való pénzfelvét is. A határok persze máris összemosódnak, mert állításom rögtön megdől, ha valaki az e-bankján vagy az ATM-en keresztül feltölti a mobiltelefonja prepaid-kártyáját.

Mindezt csak a rend és a tisztánlátás kedvéért írtam le, de jó tudni: lehet valaki sikeres e-kereskedő anélkül, hogy halvány fogalma lenne: amit csinál, az e-commerce vagy e-business tulajdonképpen. Ha kiváncsi az e-business-ben használt rövidítések jelentésére, lapozzon tovább >>

Kompetenciák

Az alábbi témákban vállalok tanácsadást e-kereskedelemmel foglalkozó, vagy e-kereskedelem bevezetését tervező cégek, vállalkozások számára. Eddigi tanácsadói megbízásaimról további információkat talál a Referenciák között.

E-kereskedelem bevezetését tervező vállalkozásoknak:

• E-kereskedelem bevezetésének tervezése, előkészítése
• Piacelemzés, üzleti stratégia (bővebben >>)
  
• Internetes stratégia, értékesítési- és marketingstratégia kidolgozása (bővebben >>)
• E-kereskedelmi folyamatok tervezése
  
• E-kereskedelem illesztése a vállalati folyamatokba
• Értékesítés-támogató eszközök tervezése
• Webáruház-készítés projekt szakértői támogatása
  

E-kereskedelmet folytató vállalkozásoknak:

• Bevételnövelés, konverziónövelés
• E-kereskedelmi folyamatok hatékonyságnövelése, automatizálása 
• Fejlesztések tervezésével kapcsolatos szakértői munka az alábbi témákban:
• online fizetési módok bevezetése
• logisztika automatizálása
• szállítói integráció
• e-számlázás
• Folyamatos üzleti tanácsadás, menedzsment-támogatás, döntéselőksézítés

Vegye fel velem a kapcsolatot! (klikk)

Kapcsolódó oldalak:

• E-commerce tanácsadás
• Webáruház stratégia és üzleti terv 
• Referenciák

Referenciák

Szakmai múlt (internet)

• 1998-tól szakmai újságírás az Internet Kalauz, a Business Online, a VGA Monitor és egyéb szaklapok számára
• 1998-2002 - TVNET Kft. tartalomszolgáltatási és kommunikációs tanácsadó
• 1999-2007 - NetPiac.hu, az első magyar internetes filmáruház, tulajdonos-ügyvezető: Az e-kereskedelem egyik magyarországi úttörőjeként 1999. augusztusában az elsők között indítottam be saját vállalkozásomat, ami a klasszikus recept szerint vált vezetésem alatt kis garázscégből az internetes piac meghatározó szereplőjévé. A céget 2007-ben felvásárolta az RTL.
  
• 2005-2008 - Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért alelnök
• 2008-2014 - Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnök

Nagyobb tanácsadói megbízások, projektek

• Axelero Rt. [origo] vásárlás fejlesztési tanácsadás (2004.)
• Initon Kft., hangoskonyvek.hu fejlesztési tanácsadás (2006.)
• FilmDigital Kft., F11.hu stratégiai és fejlesztési tanácsadás (2006-2007.)
• Initon Kft., termékfejlesztési tanácsadás (2006.)
• Budapesti Piac Marketing Kft., új online stratégia (2008.)
  
• Teva Magyarország Zrt., e-commerce üzletág átvilágítása, stratégiai és fejlesztési tanácsadás (2008.)
• Initon Kft., üzletfejlesztési tanácsadás (2008.)
  
• ShopSport.hu, fejlesztési tanácsadás (bevétel- és hatékonyságnövelés) (2009.)
  
• CereDom Kft., stratégiai tanácsadás (2009.)
• Opsis Kft., üzletfejlesztési tanácsadás, online stratégia, internetes képzések (2003-tól)
• Üzletfejlesztési tanácsadás: E-kereskedelem bevezetése, teljes folyamat felépítése (2009. november - 2010. április, az ügyfél neve nem nyilvános)
• PETNET.hu stratégiai tanácsadás: e-kereskedelmi stratégia és üzleti terv 2011-2013 (2010. június-augusztus), majd menedzsment tanácsadás (2010. decemberig)
• Számlázz.hu stratégiai tanácsadás: e-kereskedelmi stratégia és üzleti terv 2011-2013 (2010. október-december), majd menedzsment tanácsadás (folyamatos). Üzleti terv revízió: 2012-2014 (2012-ben), új üzleti terv: 2015-2017 (2014-ben).
• Vendégváró.hu - e-kereskedelmi tanácsadás: értékesítési folyamatok kialakítása, online fizetés, e-számlázás, elszámolási rendszer a partnerekkel, és ezek számviteli háttere. (2010. december - 2011. február)
• FMCG nagykereskedelmi cég számára üzletfejlesztési tanácsadás, új értékesítési- és marketingstratégia, e-kereskedelem (B2B, B2C) bevezetése, teljes folyamat felépítése, szervezetfejlesztés és menedzsment tanácsadás (2011. januártól októberig, az ügyfél neve nem nyilvános)
• Magro.hu - stratégiai és üzleti tervezés tanácsadás (2011-2014)
• Játéknet.hu - stratégiai és üzleti tervezés 2012-2014. (2012. január-április)
• Lovasok.hu - stratégiai és üzleti tervezés 2013-2015. (2012. június-szeptember)
• Müller Péter író weboldala és Facebook oldala - online stratégia (2013. július-október)
• Agrisk - stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadás, workshopok (2013. októbertől folyamatos)
• Meghívódiszkont - stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadás, workshopok (2013. novembertől folyamatos)
• BME-Infokom - üzletfejlesztési tanácsadás (2014. január-október)
• Nagyvállalati digitális stratégia (2014. június-július - az ügyfél neve nem nyilvános)
• BeSocial - stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadás (2014. július)
• 30km.hu - stratégiai tanácsadás, workshopok (2014. augusztus-szeptember)
• Kőrös-Blank Kft. - stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadás (2014. szeptember-2015. május)
• FoxPost - stratégiai tanácsadás, workshop (2014. december)
• MostSzámlázz.hu - stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadás (2014-től folyamatos)
• Virágneked.hu - stratégiai és üzleti tervezés 2017-2019. (2015. ősz)
• hdiShop.hu (ZV-Impex Bt.) - stratégiai és üzleti tervezés 2017-2019. (2016. tavasz)

Előadói, tréneri megbízások

• Renault Hungária - értékesítői, vevőszolgálati tréningek, modelloktatások (2003-2010.)
• Initon Kft. - telemarketing értékesítői tréning (2006.)
• Mitsubishi Magyarország - értékesítői, vevőszolgálati tréningek, modelloktatások (2007-2009.)
• WebShop Akadémia - stratégiai és üzleti tervezés tréning (2010-től)
• MÜTF majd Edutus e-kereskedelem tantárgy (2010-től)
• Alkalmi előadások (BKF, BGF, Corvinus, BME)

Tovább a tanácsadási témakörökhöz >>
Tovább az ajánlásokhoz >>

Bevezető - Mit keresek én itt?

Amikor 1998-ban először felmerült bennem, hogy internetes kereskedelemmel kellene foglalkozni, nemhogy internet-hozzáférése nem volt az emberek többségének, de még a mobiltelefon is csak totális elterjedésének kezdeténél tartott. Ma már az ovisoknak és a dédiknek is van mobiljuk, e-mail címük meg csak azért nincs, mert vagy nem értik, vagy nem látják a betűket. (Kivétel persze itt is van.)

A NetPiac Kft. alapító okiratát 1999. február 3-án írtam alá, a sors furcsasága, hogy néhány házzal odébb attól a helytől, ahol aztán 8 év múlva a cég eladásáról szóló szerződést is. Amikor belekezdtem, fogalmam sem volt, mit vállalok, de azzal vigasztaltam magam: erről a szakmáról más sem tud többet nálam. Legalábbis Magyarországon. 1999-ben elég kicsi volt ez a piac, nagyjából öt lehetett az eladók száma (azóta kiderült: csak 3 volt), és a potenciális vásárlóké - beleszámolva az eladó cégek dolgozóit, azok barátait és családtagjait is - talán a százat is elérte. A DVD-piac mindenesetre szűz terület volt, kb. egy hónapig. Még 99-ben megnyitott két konkurens cég, akik azóta is prosperálnak, aztán 2003. táján volt egy nagy boom, akkor havonta indultak az új internetes filmáruházak, de többségük 2-6 hónapon belül be is fuccsolt.

Az internetes kereskedelem - amit azóta már felvilágosultabban elektronikus kereskedelemnek hívunk inkább - nem nagy ördöngősség, meg lehet tanulni, és a titka abban rejlik, amiben minden másé: jól kell csinálni. Meg következetesen, kitartóan és sokáig. Főleg az elején nehéz, aztán kis idő elteltével már egyre nehezebb lesz. :-) De ha nem adjuk fel, kábé három év után elkezdi hozni az eredményt.

Hogy válaszoljak a címben feltett kérdésre: azért kezdtem bele ebbe a blogba, hogy valamilyen formában megpróbáljam rendszerezni és átadni azt a tapasztalatot és tudást, amit az elektronikus kereskedelemben eltöltött immár 10+ évben megszereztem. Bele fog telni kis időbe, míg elegendő anyag gyűlik össze, na meg folyamatosan változik is ez a tudás - de éppen ezért tartom a blogot a legjobb formának. Mi sem természetesebb, ha az ember az internetes kereskedelemről az interneten ír. "Utánam olvasó!"

A hülyeség terjedési sebessége

Prágában egy 72 éves nyugdíjas lelőtte a nigériai nagykövetség konzulját - adta hírül a minap számtalan orgánum. Az is kiderült: a nyugdíjas egykor vállalkozó volt, tettének indítéka, hogy a diplomata nem segített neki visszaszerezni nigériai bankszámlákra átutalt pénzét. Hogy a tettes - vagy áldozat - miért utalgatott jelentős összegeket Nigériába? Mert e-mailben ezt kérték tőle! Ismét gyilkolt az internet - konstatálják a fotelban hátradőlve az internetet sosem látott tévénézők, és az információt elraktározzák arra az esetre, ha a gyerek megint internet-hozzáférést kérne karácsonyra. Nem lehet örökké a pénzre, a bombareceptekre, a legutóbb lefülelt pedofil-hálózatra vagy a vírusokra hivatkozni.

A hagyományos média minden hírre boldogan csap le, mellyel azt lehet sugallni, az internet veszélyes, ördögi dolog, halálos kórokat (vírusokat) terjeszt, de minimum megbontja a családi békét. A betyárbecsület azt diktálná, vegyem védelmembe kenyéradó médiumomat, ám szomorúan kell megállapítanom, az internet tényleg veszélyes, mert egyre nagyobb sebességgel terjed rajta a hülyeség. Nem csak „nigériai levelek” vannak – melyekben az ország zavaros körülményeire hivatkozó helyi „mágnások” kérik, nyissunk bankszámlát számukra, ahova átutalhatják dollármillióikat, és csak úgy mellékesen, addig is, amíg ez megtörténik, átmenti zavarok enyhítésére adnánk-e kölcsön pár száz dollárt –, hanem a világ összes hagyományos svindlijének van már internetes változata. Ezek mind a kegyesen „jóhiszeműség”-nek nevezett ostobaságra építenek, mely persze önmagában még nem vezetne tragédiához, ha nem párosulna mardosó pénzéhséggel. (A cseh nyugdíjas állítólag nem elégedett meg azzal, hogy néhány száz dollárt adott kölcsön, hanem Nigéria összes „menekülőjét” ellátta kisebb összegekkel, persze a busás haszonnal kecsegtető viszonzás reményében.) Létezik a hülyeség minden válfajának online verziója: elég ellátogatni az ingyenes webhelyek tartalomjegyzékében például a politika, a vallás, vagy netán a tudomány tárgykörébe sorolt honlapokra; vagy beleolvasni a nagy portálok fórumain hasonló kérdéseket tárgyaló topikokba.

Az internet veszélyessége fordított arányban növekszik használóinak tájékozottságával, intelligenciájával, józan kritikai érzékével. Persze ez a szabály igaz – mostanában egyre inkább – a televízióra is, de még a könyvek sem képeznek kivételt. Ám míg a könyvben terjedő hülyeségnek gátat vetnek a terjedelmi és terjesztési korlátok, az analfabétizmus vagy a képzelőerő hiánya; a televíziót kordában tartják technikai és szervezeti határai, az egyirányúság, a bonyolultság, az ellenőrzöttség; addig az interneten, ahol a hülyeség terjedési sebessége a legnagyobb, csak saját „korlátaink” akadályoznak, védenek vagy éppen visznek kárhozatba.

(Nyomtatásban megjelent az Internet Kalauz 2003. márciusi számában.)