Mennyibe kerül a készpénzfizetés?

Magyarországon a kiskereskedelmi egységek 25-30%-ában fizethetünk bankkártyával, míg az EU-ban ez az átlag 60-70% körül mozog! Akár frekventált helyen lévő étteremben vagy kávézóban is előfordulhat, hogy magyaros büszkeséggel közlik velünk, csak készpénzzel lehet fizetni. Az pedig szinte különlegességnek számít, ha mondjuk egy kis virágboltban elfogadnak bankkártyát. A webshopoknak is csak egyharmadánál érhető el az online kártyás fizetés, pedig már sokszor megírtam, ez a legbiztonságosabb fizetési forma!

Ha az okokat tudakoljuk, a válasz legtöbbször az, hogy a kártyás fizetés drága, magas a banki jutalék. Amikor ezt az érvet hallom, meg szoktam kérdezni, hogy tudja-e az illető, mennyibe kerül a készpénzfizetés? Válasz helyett legtöbbször csak csodálkozó tekinteteket kapok. Pedig szögezzük le: a készpénzfizetés sincs ingyen! Egyszerűen csak a költségei nem láthatóak a könyvelés egyetlen rovatában, mint a banki jutalék, hanem sokféle tételben bújnak meg, vagy bevételkiesés formájában jelentkeznek.

Nézzük, mik a készpénzfizetés költségei! Elég sok van.

A készpénzkezeléssel kapcsolatos költségek, azaz ténylegesen megjelenő, direkt kiadások:

• a kasszák, kasszagépek, széfek stb. vételára
• a kassza kezelésével járó feladatokra fordított idő (tessék csak végiggondolni, hányféle címletben érkezik a pénz, azt szortírozni, kezelni kell, záráskor össze kell számolni, nyilvántartásba venni, szalagozni, rolnizni stb.)
• a kasszában lévő váltópénz (ez kasszánként legalább 25-30 ezer forint, egy nagyáruház esetében, ahol van 25-30 kassza is, ez elérheti az egymillió forintot üzletenként)
• tárolási költségek
• szállítási költségek (nagy forgalomnál ez ismét tetemes költség lehet)
• a bankszámlára történő befizetés közvetlen és közvetett költségei
• a készpénzben teljesített kiadások teljesítésének költségei (pl., hogy elküldjük az egyik munkatársat a postára csekkeket befizetni, amivel elmegy egy órája hetente többször is akár)
• biztonsági költségek (a pénzkezelés teljes folyamatában felmerülnek biztonsági költségek, akár egészen komolyak is - számos helyen pl. csak ezért vannak felszerelve kamera-rendszerek)

Kezelési és kockázati veszteségek

• tévedés, számolási hibák 
• lopás, dézsmálás (különösen a vendéglátóiparban) 
• sikkasztás, csőd (lásd pl. az XPS futárszolgálat esete, rengeteg partner utánvéti összege ragadt be örökre - vajon hány évszázad banki jutaléka jött volna ki az így elbukott tízmilliókból?) 
• rongálódás - a hiányos bankjegyet többnyire beváltják, de ez egy időigényes procedúra, ami nem is mindig eredményes

Elmaradt bevétel

• korlátozott pénztárca - ha valahol nem lehet kártyával fizetni, akkor csak annyit tudok költeni, amennyi kápé nálam van. A statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a bankkártyás fizetés lehetősége bevételnövekedéssel jár, egyrészt azért, mert az egy főre jutó költés nő, másrészt azért, mert a vevők száma is több lesz!
• korlátozott kassza - nem ritka, hogy egy vevő elmegy, ha a kereskedő egy nagyobb címletből nem tud visszaadni
• elvesztett vevő - ha nem is gyakori, de nem is kevés az olyan tudatos vevő, mint én is, aki olyan online boltban nem vásárol, ahol nem lehet kártyával fizetni; de én pl. étterembe sem megyek olyan helyre, ahol csak kápét fogadnak el.

Lehetne érdekes esettanulmányokat és próbaszámításokat végezni annak megállapítására, hogy a fent sorolt költségek hány százalékot jelentenek a bevételre vetítve, de én mindenféle számítás nélkül is teljes biztonsággal ki merem jelenteni, hogy ezek összességében magasabbak, mint a kártyás fizetés 2-2,5%-os jutaléka!