2012. március 21., szerda

Hollywood vesztésre áll

Börtönbe mennek a Pirate Bay üzemeltetői - adta hírül tegnap az Index. A cikk utolsó mondata pedig így hangzik: "A Pirate Bay továbbra is zavartalanul működik, jelenleg 5,6 millió regisztrált felhasználó oszt meg rajta 36 millió fájlt." Úgy tűnik, most Hollywood megnyert egy csatát, de ha így folytatja, elveszíti a háborút.

Hollywood elpusztítja önmagát?
(Kép a Holnapután című filmből)
A hollywoodi filmipar elnevezésében az ipar kifejezés nem véletlenül szerepel: itt valóban egy hatalmas ipari struktúráról van szó, amely az elmúlt bő száz évben alakult ki. Ennek a struktúrának minden egyes eleme külön-külön is nagy üzlet: még mielőtt egyáltalán legyártanának egy filmet, már számtalan kereskedelmi tranzakció zajlik a forgatókönyv, a zene, a sztárok és a rendező, na meg a mindezekhez kapcsolódó különféle jogok körül. Ám ezek a tranzakciók még mind befektetések, amelyek hasznossága akkor dől el, amikor a végtermék eljut a fogyasztóhoz. Hollywood első fél évszázadában a fogyasztás helyszíne kizárólag a mozi volt, ami először a tévének, majd a házi videózásnak köszönhetően kiegészült az otthonnal. A nagy kasza mindig a mozipénztáraknál van, de nem árt tudni, hogy a teljes filmipar haszna a filmek mintegy két százalékából jön, csak hát a gyártás időszakában még nem lehet tudni, melyik az a két százalék. Így ahhoz, hogy az egész működjön, le kell gyártani a másik 98%-nyi fölösleges filmet is. (Ami persze nem fölösleges, de ez most nem tartozik ide.) Mindebből világosan kitetszik, hogy ha a filmipar elveszíti annak a néhány sikerfilmnek a bevételét, vagy annak csak egy részét, akkor lényegében az egész hasznát bukja el. Ez a tény megmagyarázza, miért harcolnak a hollywoodi mogulok olyan elkeseredetten minden ellen, ami egy centtel is csökkenti a bevételeiket.

Hollywood számára a digitális korszak rémálom! A szakmai berkekben közismert legenda szerint a DVD formátum megjelenését a nagy stúdióknak mintegy tíz évvel sikerült elodázniuk, ami utólag rettenetes hibának tűnik számomra. Ugyanis így megfosztották magukat attól a lehetőségtől, hogy egyrészt 10 évvel több idejük legyen a formátumban rejlő üzleti potenciált kiaknázni, másrészt, hogy ezalatt megfelelően felkészülhessenek az internet térhódítására. Ám mivel a DVD, az internet - és ehhez kapcsolódóan a személyi számítógépek - térhódítása egy időszakra esett, nem voltak képesek ezekre a kihívásokra értelmes, üzleti választ adni.

Ha nincs üzleti válasz, akkor próbálkozzunk a joggal, sőt, hogy még biztosabb legyen: a büntetőjoggal. Nem tudom, tegnap hány Beverly Hills-i vagy malibui villában bontottak pezsgőt az életveszélyes svéd kalózok méltó büntetése hallatán, de gyanítom, nem sokban. Most három, minden bizonnyal tök normális, semmiféle bűnöző hajlammal nem különösebben megáldott svéd srác - akik pont olyanok, mint bármelyik tehetségesebb magyar egyetemista - börtönbe vonul, miközben százmilliók továbbra is letöltenek és megosztanak. (Azért százmilliók, mert egyrészt nem kell regisztrált felhasználónak lenni ahhoz, hogy valaki torrentezzen, másrészt a Pirate Bay talán a legnagyobb, de messze nem az egyetlen kalózoldal.)

A Hollywood felirat 1978-ban
Különösebb kockázat nélkül ki lehet jelenteni: Hollywood vesztésre áll! Ami egyébként rettenetesen szomorú, ugyanis minden adottságuk meglenne hozzá, hogy ne így legyen: bő évszázad alatt összegyűlt mintegy kétszázezer filmjük, köztük több ezer siker- és kultuszfilm; ezek közül a kereskedelmi értékkel bírók döntő többségéből rendelkeznek megfelelő minőségű kópiákkal, szinkronos és feliratos változatokkal - és nem mellesleg az ezekre vonatkozó jogokkal. Mindezen felül van egy az egész világot körbeölelő kereskedelmi és ügynöki hálózatuk, óriási méretű technológiai és emberi kapacitásuk, isten tudja mennyi saját és szerződéses mozijuk, irodáik, számítógépeik, telefonjaik és szivarszobáik. Egyszóval gigantikus méretű erőforrások fölött diszponálnak! Egy valamijük nincs: eszük ahhoz, hogy ne ügyvédekre költsenek dollármilliókat, hanem fölvegyenek mondjuk három svéd gyereket, és megkérjék őket, ugyan találják már ki, hogy lehetne ebben a kalózkodós, okostelefonos, táblagépes, minden ízében digitalizált világban a filmekből üzletet csinálni!

(A téma folytatása itt olvasható.)

10 megjegyzés:

  1. Nem az üzlet a lényeg, az így is dübörög... a kontroll az, amit elvesztettetek és nem is tudják hogyan szerezzék vissza. A többi csak porhintés. Az összes új trv. megállapodás, szerződés tervezet (SOPA, PIPA, ACTA) a kontrollról szól valójában és nem a pénzről

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oké, nem az üzlet a lényeg, hanem a kontroll. És a kontroll mire kell?

      Törlés
  2. "Mindebből világosan kitetszik, hogy ha a filmipar elveszíti annak a néhány sikerfilmnek a bevételét, vagy annak csak egy részét, akkor lényegében az egész hasznát bukja el." - Ez akkor is így van, ha a teljes forgalmazási láncot nézzük? (Mozi - DVD/Blu-ray - fizetős kábeltévé - tévé). Azaz van olyan film, ami a teljes láncot végigjárva még továbbra is veszteséges? (Azt is számolva, hogy egy filmet a tévék többször is ismételnek - jó példák erre a nagy hazai ker. tévék -, ergo még több tíz évvel később is hoz bevételt az adott film világszinten.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már régóta nem vagyok a filmiparban, így nem tudok kapásból pontos adatokat mondani, de amennyire emlékszem, egy átlagos film bevételeinél a mozi adja a bevételek 70-80%-át és az összes többi jog értékesítése a maradékot. Természetesen egy-egy filmnél lehetnek nagy eltérések, A keresztapa 40 évvel a bemutatása után még mindig eladható, sőt, moziba is többször vissza lehetett vinni, az IMDb szerint csak a kölcsönzői piac hozott 157 millió dollárt világszerte (annak idején 6 millióból készült a film), és akkor még ott a számtalan gyűjtői kiadás VHS-en, DVD-n, BR-en stb. Persze nem szabad megfeledkezni róla, hogy ezeknek is jelentős gyártási, de főleg disztribúciós költsége van: a filmiparból nem csak néhány hollywoodi filmcézár él(t), hanem kereskedők, tékások, kiadók, forgalmazók ezrei világszerte. Na de a lényeg: A keresztapa szintű filmek száma finoman szólva limitált, az átlag film életciklusa legfeljebb egy-másfél év, és ez is rövidül (korábban a VHS-verzióra 8-10 hónapot, a tévés vetítésre 1,5-2 évet kellett várni, ma a mozi lecseng 2 hét alatt, és 3-4 hónapon belül jön a DVD/BR.)
      Ami a sok tévés vetítést és ismétlést illeti: a legtöbb átlag filmet (főleg, ha már kifutott) fix összegért, adott időszakra adják el, azaz a csatorna megveszi és 5 év alatt annyiszor vetíti le, ahányszor akarja, úgyhogy a sok ismétlés semmi plusz pénzt nem hoz a jogtulajdonosnak. A polcokon évek óta hegyekben álló ezer forint alatti DVD-k is azért tudtak olyan olcsók lenni, mert a jogokat kvázi korlátlan példányszámmal néhány ezer euróért lehetett megszerezni.

      Törlés
    2. Köszi az infókat. Ha viszont a filmek tévés jogdíjai ilyen alacsonyak, akkor nem értem, hogy a hazai ker. tévék miért nem adnak mostanában (az utóbbi 1-2 évben) 4-5 évesnél fiatalabb filmeket. Nem tudom, mikor volt ilyen utoljára akár az RTL-en, akár a tv2-n. Helyettük mennek a különböző valóságshow-k és tehetségkutatók. Ezeket ezek szerint még olcsóbb lenne előállítani, illetve fajlagosan többen nézik őket mint mondjuk egy 1-2 éves sikeres(ebb) mozifilmet? Ráadásul a valóságshow-kat, tehetségkutatókat ismételgetni sem nagyon lehet, azaz később már nem hoznak plusz bevételt, ellentétben az ezerszer ismételhető filmekkel.

      Törlés
  3. Egy frissített üzleti modellel többre mentek volna.

    VálaszTörlés
  4. Azt felejti el mindenki, hogy 10-20-30 évvel ezelőtt nem hogy fele ennyi, de még annál is kevesebb film készült.
    És kisebb volt a zeneipar, kisebb volt a könyvipar, lassabb volt a disztribúció és a szabadidőre is kevesebb idő és pénz jutott.
    A pénz ma sem több, de a választék, vagyis az egymással versengő elfogyasztható javak száma többszörös.

    A sok sírás ellenére pedig évről évre növekszik az ágazat bevétele.

    Nem csak pénzügyi, hanem hatalmi kérdések is vannak a háttérben.
    Engem speciel nem zavar, ha a cápák rágják egymást, az viszont már probléma, ha potenciális vevőként potenciális bűnözőnek járó "kiszolgálást" kapok.

    Véssük jól észbe, hogy egy film/dalletöltés NEM EGYENLŐ egy elmaradt vásárlással.
    És nem is lopás. Jogilag sem. Még.

    VálaszTörlés
  5. Analógia:

    Mégis sok pénzt hoz az online zene

    http://www.hwsw.hu/hirek/48301/prs-music-zene-jogdij-spotify-itunes-digitalis-online-streaming.html

    VálaszTörlés
  6. "Egy Illinois állambeli szövetségi bíróság minden idők legnagyobb büntetését rótta ki egy Bittorrent kártérítési per során. A bíróság elrendelte, hogy a virginiai Hampton-ba való Kywan Fisher alperes fizessen a pornóban utazó Flava Works-nek másfél milló dollár kártérítést, mert annak 10 filmjét megosztotta a Bittorrent-en."

    http://hup.hu/cikkek/20121102/masfel_millio_dollaros_buntetes_10_film_megosztasaert

    VálaszTörlés
  7. A briteknél mostantól nem büntetendő a kalózkodás.

    http://www.gamestar.hu/a-briteknel-mostantol-nem-buntetendo-a-kalozkodas.html

    VálaszTörlés

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)