2010. november 6., szombat

Az e-kereskedelem és a válságadó

A válságadó parlamenti vitája előtt, az utolsó pillanatban került be az adózók körébe a csomagküldő, internetes kiskereskedelem (TEÁOR 4791), ami nem csak az e-kereskedelmet, hanem minden egyéb távértékesítést is magában foglal, de annak csak a kiskereskedelmi és aukciós (B2C és C2C) részét. Azóta több sajtóorgánum is megkeresett, hogy mit szólok ehhez. Most bővebben kifejtem, mit szólok.

Először is tisztázzuk, hogy működik a válságadó, mert olvasva a mindenfelé megjelent cikkeket, az az érzésem, nem mindenki van tisztában vele. A válságadó egy sávos adó (mint az SZJA), ami azt jelenti, hogy adósávok vannak, amikre vonatkozó adómértéket az adott sávban kell megfizetni. Az elfogadott törvény szerint az első sáv 500 millió forintnál kezdődik és 30 milliárd forintig tart, ebben az adómérték 0,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy akinek 500 millió az árbevétele, az nem fizet egy vasat sem. Akinek 501 millió a forgalma, az pedig nem 501 ezer Ft-ot, hanem csak ezer forintot fog fizetni! Készítettem egy táblázatot, hogy világosabb legyen:


Adósáv Adó Fizetendő adó
0-500 millió Ft0%Nincs!
500 millió – 30 milliárd Ft 0,1% Az 500 millió Ft-ot meghaladó rész 0,1%-a
30 – 100 milliárd Ft 0,4% 29,5 millió Ft + a 30 milliárd Ft feletti rész 0,4%-a
100 milliárd Ft felett 2,5% 309,5 millió Ft + a 100 milliárd Ft feletti rész 2,5%-a


A magyarországi webshopos e-kereskedelem forgalma 2009-ben 99 milliárd forint volt, azaz ha ezt a forgalmat teljes egészében egyetlen vállalkozás csinálta volna, akkor ez a cég összesen 305,5 millió forint válságadót fizetne be az államkasszába. (Ez kb. három állami középvezető végkielégítésének összege.) De ezt a forgalmat kb. 2700 webáruház csinálta, amelyek közül körülbelül 30 olyan cég lehet, amelynek az éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, 20 olyan, akinek az 1 milliárdot és senkinek sem több kb. 6 milliárdnál. Ráadásul ebben a statisztikában szerepelnek olyan vállalkozások is, akiknél az e-kereskedelmi forgalom nem azonos az árbevétellel, mivel az ő árbevételük a partnereknek kiszámlázott jutalékból áll! Ilyen például a NetPincér és a Vatera, akik együttesen kb. 20 milliárd Ft forgalommal részesülnek a 99 milliárdból, de az árbevételük ennek valószínűleg kevesebb mint 10 százaléka.

Eszerint tehát lesz nagyjából 10 cég, akik átlagosan 250 ezer Ft válságadót fognak fizetni, azaz összesen 2,5 millió forintot, és lesz további, mondjuk 18 cég, akik az átlagosan legfeljebb 2,8 milliárd forintos forgalmuk után fejenként 2,3 millió forint válságadót fognak fizetni. Az e-kereskedelmi szektor által befizetett összes válságadó így jó esetben akár 44 millió Ft is lesz. (Ehhez még persze hozzájöhetnének az egyéb, nem internetes csomagküldők, bár kötve hiszem, hogy lenne cég Magyarországon, aki ma postaládába bedobott katalógusok alapján leadott rendelésekből 500 millió forint feletti forgalmat produkálna.) Nem tudom, az állam mekkora bevételre számít ettől a szektortól - akinek van kedve, hámozza ki a költségvetési törvényjavaslatból (ha egyáltalán benne van ilyesmi) -, de vakon remélem, hogy a tervezet kidolgozói nem azon a szellemi szinten vannak, mint néhány hazai bulvárlap szerzői és olvasói, akik azt képzelik, hogy az internetes vállalkozók tétlenül ülnek otthon pizsamában és pusztán annyi dolguk van, hogy naponta megszámolják a bevételt. A hazai piacvezetők mindegyike néhány millió forintból gründolt garázscégből nőtte ki magát, alapítóik 8-10 éven át napi 12-16 órát dolgoztak vállalkozásukon, kezdetben úgy, hogy napközben máshol szerzett jövedelmüket fektették bele. Egyetlen cég sem épített még magának irodaházat, többségük szakadt kültelki raktárakban található, vezetőik nem járnak A8-as, 6-os, akárhányas Audin, és profitjuk döntő többségét, vagy sokszor azt meghaladó összegeket fordítanak innovációra, mind a mai napig. Valószínűleg senkit nem fog hanyatt vágni a befizetendő adó, árakat sem fognak emelni emiatt, de egészen biztosan rosszul fogják érezni magukat attól, hogy miközben ők maguk annak köszönhetik a sikereiket, hogy az informatika eszközeivel minden korábbinál hatékonyabban, takarékosabban és ésszerűbben tudnak működni, addig egy olyan államnak adják a pénzüket, akiről ez a legkevésbé sem mondható el. Szerintem ennek a 44 millió forintnak a többszörösét lehetne megtakarítani azzal az egyetlen aprósággal, hogy az APEH nem küld ki nekem minden tavasszal egy nagyalakú borítékot, benne egy sárga csekkel, annak ellenére, hogy évek óta elektronikusan nyújtom be az adóbevallásomat és emberemlékezet óta átutalással fizetek.

Végül még egy gondolat arról, mi szerepelt még az indoklásban. Eszerint a csomagküldő kereskedelmet azért vették be a válságadóba, mert így kívánták megakadályozni, hogy a nagyobb szereplők (gondolom itt a hipermarketekre kell gondolni) esetleg ide csoportosítsák át a hagyományos boltjaik forgalmát. A Klubrádióban megkérdezték tőlem, hogy vajon mire gondolhattak a törvényalkotók, amire az idő rövidsége miatt csak azt tudtam mondani: fogalmam sincs. Azóta viszont elgondolkodtam a kérdésen, és a következőre jutottam:
Első lehetőség: arra gondoltak, hogy a nagyobb szereplők a bevételeik könyvelésénél azok egy részét a csomagküldő kereskedelem rovatba fogják könyvelni, így kivonva az adó hatálya alól. Ahhoz, hogy ebből jelentős hasznuk legyen, elég nagy tételeket, mondjuk a forgalom 10-20 százalékát kellett volna így átcsoportosítani. Ez viszont nyilvánvaló és igen könnyen leleplezhető csalás, amihez még különlegesen nagy apparátus sem kell, pusztán a szállítási bizonylatokat kell bekérni, amik igazolják, hogy mondjuk x nagyáruház n millió csomagot szállított ki a békásmegyeri lakótelepre.
Második lehetőség: arra gondoltak, hogy a legnagyobb áruházláncok - ha már amúgy is a huszonegyedik században vagyunk és még adót is lehet vele megtakarítani - netán elgondolkoznak azon, hogy tényleg bevezessék az e-kereskedelmet, és így a bevásárlókocsikkal való péntek délutáni dodzsemezés helyett néhány kattintással elintézhessem a hétvégi nagybevásárlást. Most tekintsünk el attól a szembetűnő igazságtól, hogy egyrészt a szóban forgó cégek többsége 100 év alatt sem tudna egy ilyen innovációt hatékonyan megvalósítani (hiszen ha az e-kereskedelem tényleg olyan nagy üzlet, már rég megtehették volna), másrészt tökéletesen életszerűtlen, hogy Magyarországon a vevők jelentős tömegeit lehetne pikk-pakk az online vásárlásra rászoktatni! Ehelyett tételezzük fel, hogy tényleg megpróbálták volna, méghozzá némi sikerrel! Ebben az esetben viszont ezzel az adókiterjesztéssel sikerült megakadályozni egy bizonyára az egész világon nagy feltűnést keltő, párját ritkító innovációs hullámot, amely mellesleg tökéletesen bele is illett volna a szintén a kormány által kidolgozott digitális stratégiába, azaz a Digitális Magyarország Program-ba.
(Harmadik lehetőség: egyáltalán nem gondoltak semmire, de legyünk jóhiszeműek és ezt vessük el!)

Számos szervezet tiltakozását hallottam a válságadó kapcsán, miszerint fel vannak háborodva, hogy nem egyeztetett velük a kormány. Én a magam részéről nem tiltakozom és a SzEK.org elnökeként sem javasoltam a szövetség elnökségének, hogy tiltakozzunk. Szerintem a SzEK.org-gal való egyeztetés nélkül is világos, hogy amennyiben azt szeretnénk, hogy Magyarország valóban versenyképes, a digitális éra vívmányaival okosan élő, hatékonyan működő, vállalkozás- és emberbarát ország legyen, akkor nem rosszízű adókkal kell piszkálni az egyetlen dinamikusan növekvő, és teljes egészében az innovációra épülő ágazatot, hanem mondjuk azt kitalálni, hogy lehetne tanulni tőle. Tessék megnézni a magyar elektronikus közigazgatás állapotát és működését, majd kipróbálni néhány piacvezető e-kereskedő honlapját - mondjuk elektronikus számlázás és online fizetés szempontjából. Aztán megkérdezni e vállalkozások vezetőit, hogy mennyibe került és menyi ideig tartott nekik bevezetni ezeket a szolgáltatásokat, illetve mennyi költséget takarítottak meg velük!

Jó lenne már a homokdűnékbe fúrt alagutak, dombocskák közé épített viaduktok és a Hoover-híd áron tatarozott Margit híd helyett tényleg épeszű dolgokat látni ebben az országban...

7 megjegyzés:

  1. A gyengébbek kedvéért, 1.2milliárdos forgalom esetén mennyi az adó konkrétan? A példából kiindulva 1.2millió nettó és nem több?

    VálaszTörlés
  2. Akkor még egyszer fussunk neki: Az adó sávos. Az első sávban nincs adó, ez 500 millióig tart. A második sávban, ami 500 milliótól 30 milliárdig tart, az adó 0,1%. Tehát 1,2 milliárd forintos árbevétel esetén az adó az "500 millió Ft-ot meghaladó rész 0,1%-a". Azaz az adóalap: 1,2 milliárd mínusz 500 millió = 700 millió, ennek a 0,1 százaléka pedig 700 ezer forint. Tehát a fizetendő adó 700 ezer magyar forint.

    VálaszTörlés
  3. Egon, ismét minden szavad arany, humorod a helyén. :)

    VálaszTörlés
  4. @Ákos, köszi. :-)

    VálaszTörlés
  5. Akkor nem értem a példában a 2.8milliót, de köszönöm az infót, a 700ezer vállalható összeg.

    VálaszTörlés
  6. Milyen 2,8 m? :-)
    Egyébként éles szemű észrevétel, tényleg elírtam, 2,3 m-t fognak fizetni átlagosan, de ez nem nagyon változtat a lényegen.
    Szóval a számoláshoz ott a táblázat, aki kíváncsi, mennyit fog adózni, kérem, használja azt.

    VálaszTörlés
  7. Megjött a szokásos boríték az apehtól, amit a posztban említek:
    http://www.facebook.com/kiservinegon.hu?v=photos&ref=ts#!/photo.php?fbid=174885942548249&set=a.139372389432938.12487.138595822843928

    VálaszTörlés

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)